Alapítója, fenntartója és tulajdonosa dr. Kéri Gáspár, gálospetri születésű, székelyhídi fogorvos, akinek nagyapja, Sándor Antal vásárolta meg családjával együtt a portát még 1925-ben.

A Gálospetri Magyar Tájház tisztaszobája

Az 1870-ben épült lakóház mellett megtalálhatók a gazdasági épületek is: háromosztatú istálló, árnyékszék, szénásszín, háromrekeszes disznóól, gémeskút és szőlőspajta pincével. A tájház udvarán kacsákat nevelnek. A kerítés, a kapu és az utcafronton elhelyezkedő góré még létező 20. század eleji ácsmunkák hiteles rekonstrukciója, úgyszintén a kertfelőli sövénykerítés is.

A háromosztatú lakóház nádfedeles, könyöklős tornáccal ellátott, vertfalú épület. A később hozzáépített kamara vályogból készült. A nagyház berendezése ónémet stílusú fenyőgarnitúra, a pitaré pedig csikósspór, stelázsi, kamaraasztal, gyékényszékek. A hátsóház kemenceszája a pitarba nyílik, berendezése: flóderes deszkaágy, gyékénykanapé, gyékényágy, gyékényszékek, flóderes asztal, festett atúzsér (felső részén polcos kredenc), festett vizes pad és berakott spór. A tornác végén nyílik a kamra, melyben a háztartásban használt eszközök találhatók. 2010-ben a gazdaság egykori főzőházában átmenetileg az Érmellék ’56-os lelkész-mártírjának, Sass Kálmánnak rendeztek be emlékszobát. A szénásszínben gazdasági eszközök találhatók, átmenetileg pedig egy vaskályha-kiállítás tekinthető meg. A ma is használatban lévő szőlőspajta és a pince a valamikor híres érmelléki borászat eszközeit tárja elénk. A pincében lehetőség van borkóstolásra.

Előre bejelentkezett csoportok számára az Érmelléket bemutató egy- vagy többnapos programot szerveznek.

Folyamatban van az egyik gálospetri Dráveczky-kúria eredetihez hű helyreállítása is. Ha ez megvalósul, akkor a gálospetri parasztházzal, szalacsi zsellérházzal, ottományi kúriával együtt egy teljességre törekvő képet fogunk nyerni Érmellék 19. századi épített örökségéről a társadalmi csoportok szerinti bontásban.