Jelenleg Szalacs község tulajdonában van. Egy HU-RO CBC pályázatból helyreállították. Tornácos téglalap alakú épület, főhomlokzatán van a félkörívű, árkádos, mellvédes, beüvegezett tornác, melynek síkjából kiemelkedik egy kisebb szoba méretű épületrész. Ezek födémje keresztboltozatos. A szobák teknő boltozatúak és szimmetrikus elhelyezkedésűek. A középtengelytől az épület rövidebbik oldalai felé elindulva egy-egy nagyobb szobát három-három kisebb szoba követ. A jobb oldalon a szélső szobát helytelenül vizesblokká alakították, autentikusabb lett volna eredeti helyére a bal oldali szárny végében található padlásfeljáróba tervezni. Építészeti unikumnak számít a téglából készült fokozatosan elkeskenyedő vizes pince, melynek mélyén van a forrás. Hajdanán az udvarház vízellátását biztosította. Sikerült megmenteni a két nagyobb szoba barokk falfestését is, mely egyelőre egyedülálló az Érmelléken.

Az urasági ebédlő az Ottományi Kiállítóházban

Kisebb régészeti és dr. Kéri Gáspár székelyhídi magángyűjtő tematikus kiállításai láthatók az épületben: urasági hálószoba enteriőr – neobarokk bútorzat; urasági ebédlő enteriőr – ónémet bútorzat; hasított fából faragott, sással vagy csuhéval bekötött bútorok – a székes mester műhelye, bútortípusok, székfaragó mesterek; gyékényből, csuhéból és szalmából készült használati tárgyak; vesszőből és nádból készült használati tárgyak és halászati eszközök; kerámia-, üveg- és porcelántárgyak.